Amikor kicsi voltam, volt egy tengerimalacom. Foltosnak hívtuk, mert olyan volt, mint egy kis tehén, csupa foltokkal. Barna, fekete, fehér, szürke színű bundája volt, apró kis fülei, mini lábai és olyan cuki, vinnyogó hangja, amikor éhes volt. Mindig enni akart, mindig azon nevettem, hogy egy ilyen kis lénybe hogyan férhetne annyi kaja, mint amennyiért állandóan vinnyog. Attól függetlenül, hogy kis állatka, nagyon sok törődést igényel. Nem szabad túletetni, hiába kérne állandóan. Oda kell figyelni arra is, hogy elegendő folyadékot kapjon és a mi állatorvosunk akkor azt mondta, hogy néha száraz kenyeret vagy magokat is adjunk neki, amivel koptathatja a fogacskáit,…